1897. november 1-�n a torinoi Massimo D`Azeglio gimn�zium tanul�inak egy csoportja az Umberto kir�ly s�t�ny egyik �don �s k�nyelmetlen padj�n �lve eld�nt�tte, hogy sportegyes�letet hoz l�tre az�rt, hogy futballozhassanak.
A hagyom�ny szerint a Juventus elnevez�s t�bb�-kev�sb� a v�letlen mûve, tal�n az alap�t�k �letkor�ra utal, de a sors �gy hozta, hogy ezt a nevet elfogadtak �s megszerett�k az alap�t� tagok.







A klub, amelynek elsõ eln�ke Enrico Cafari volt, b�r sz�kh�zat igen sûrûn cser�lt, de a nev�t nagyon hamar megkapta, a n�vad� k�zgyûl�sen a Sport Club Juventus nevet fogadt�k el.

Az �jonnan alakult csapat hivatalos mezsz�ne a r�zsasz�n volt, �s hazai m�rkõz�seit a Piazza D`Armi-n j�tszotta az 1900-as bajnoki deb�t�l�skor. 1903 -ban v�ltottak a zebra-cs�kos mezre, miut�n egy rossz sz�ll�tm�nyt k�ldtek Angli�b�l, ahol a mezek k�sz�ltek.
Mivel a csapat p�ly�ja igen k�zel volt az akkori torin�i p�lyaudvarhoz, �s emiatt nagyon hamar ipari �p�letek l�tes�ltek a k�zelben, 1906-ig a klub a Motovelodromo Umberto -n b�relt egy p�ly�t a varoson k�v�l. Ezt k�vetõen a csapat Torino �szaki r�sz�be, a varosban csak `Campo Juventus`-k�nt ismert stadionba k�lt�z�tt.


A Juventus 1905-ben nyerte meg elsõ bajnoki c�m�t (scudetto), amelynek r�j�tsz�s�ban a csapat a Milanese �s a Genoa csapataival m�rkõz�tt meg. Ez a siker megkoron�z�sa volt a klub sv�jci eln�k�nek, Alfredo Dick munk�ss�g�nak. A textilgy�ros presidente szervezetts�get vitt a Juventus �let�be, �s n�h�ny k�lf�ldi j�t�kossal erõs�tette meg a keretet. A siker ellen�re az eln�k �s az alap�t�k k�z�tt komoly ellent�tek t�rtek ki, amelynek hat�s�ra az eln�k t�bb j�t�kossal egy�tt elhagyta a Juventust, �s megalap�totta a varos m�sik nagy hagyom�nyokkal rendelkezõ klubj�t, az FC Torino-t.


A k�vetkezõ m�sf�l �vtized nagyon neh�z idõszak volt a klub sz�m�ra, az elsõ vil�gh�bor� kit�r�s�ig. Ekkort�jt az olasz fociban elsõsorban a piemontei csapatok, a Pro Vercelli �s a Casale domin�ltak, m�g a Juventus �lland� csõdk�zeli �llapottal szembes�lt. A csapat a h�bor� ut�n ker�lt rivaldaf�nybe, a kapus Giacone �s a k�t sz�lsõh�tv�d, Novo �s Brune voltak a Juventus elsõ, v�logatottba megh�vott szt�rj�t�kosai. A klubeln�ki teendõket 1919-tõl k�t �vig Corrado Corradini k�ltõ �s irodalm�r l�tta el. Õ k�lt�tte a Juventus-himnusz�t, amely eg�szen az 1960-as �vek v�g�ig v�ltozatlan form�ban maradt fenn.
1923-ban deb�t�lt a csapatban minden idõk egyik legnagyszerûbb h�l�õre, Giampiero Combi. Ugyanebben az �vben, j�lius 24-�n a Juve m�g �letben l�võ alap�t� tagjai �s vezetõi, egyhang�lag v�lasztott�k meg a klub eln�k�nek Edoardo Agnellit, a FIAT aut�konszern eln�k�nek a fi�t. Az �j presidente �j csapatot �s stadiont �p�ttetett, a Juve ekkort�jt a Corso Marsiglian j�tszotta hazai meccseit. A stadionavat�n a Juventus 6:1-re ki�t�tte (a magyar Hirzer Ferenc h�rom g�lj�nak is k�sz�nhetõen) a Parma csapat�t.

A Stadio di Corso Marsiglia

A 20-as �vek m�sodik fele megfelelõ alaphangot teremtett az 1931 �s 1935 k�z�tti idõszaknak, amikor a Juventus zsin�rban �tsz�r h�d�totta el a bajnoki c�met Carlo Carcano edzõ vezet�s�vel. Ezt a legend�s sorozatot a szakirodalom a Quinquennio n�ven emlegeti. Olyan j�t�kosok alkottak a keretek ekkor, mint Orsi, Caligaris, Monti, Cesarini, Varglien I es II, Bertolini, Ferrari �s Borel II, akik amellett, hogy a Juventust sikerekhez seg�tett�k, fontos szerepet j�tszottak abban az olasz v�logatottban, amely 1934-ben megnyerte a vil�gbajnoks�got.
A vil�gbajnoks�g elõtt, 1932-ben megkezdõdtek a legend�s Stadio Communale �p�t�si munk�latai, amelyek mind�ssze 7 h�nap eltelt�vel be is fejezõdtek, �s amely a fasiszta vezetõ, Benito Mussolini nev�t kapta. A stadionavat� m�rkõz�st a Juventus 1933. m�jus 14-�n j�tszotta a patin�s stadionban, amely 71160 n�zõ befogad�s�ra volt alkalmas, �s mint ilyen, �vekig a legnagyobb stadion maradt Olaszorsz�gban. Az elsõ vil�g�g�st k�vetõen kapta a Stadio Communale nevet.

A Stadio Mussolini, a k�sõbbi Stadio Comunale volt a Juventus elsõ jelentõs stadionja

A csapat a nemzetk�zi kupaporondon is ekkor deb�t�lt. Mindek�zben sorsford�t� esem�nyek k�vetkeztek be a klub �let�ben. 1935. j�lius 13-�n rep�lõg�p szerencs�tlens�gben �let�t vesztette a Juventus legend�s eln�ke Edoardo Agnelli, akinek �r�k�t a t�bb mint 10 �vig tart� stagn�l�st k�vetõen fia, Gianni Agnelli vette �t. Eln�ks�ge kezdet�n olyan bajnokok tartoztak a Juventus k�tel�k�be, mint Carlo Parola, a tizenhatos k�rny�k�nek uralkod�ja, a d�n John Hansen, a fejesg�lok specialist�ja, �s a szint�n d�n Praest. Mindannyiuk k�z�l kitûnt azonban Giampiero Boniperti, aki 444 alkalommal j�tszott a Juventus sz�neiben, �s 177 g�lt szerzett. Emellett 1971 �s 1990 k�z�tt a klub eln�ki tiszt�t l�tta el kiemelkedõ sikerrel. Jelenleg k�pviselõ az Eur�pa Parlamentben. 1953-ban Gianni Agnelli lemondott eln�ki tiszts�g�rõl, �s a hely�t �ccse, Umberto Agnelli vette �t. Az idõsebb testv�r t�voz�s�t k�vetõen �vekig a sz�ntelens�g jellemezte a legjobban a Juventus teljes�tm�ny�t eg�szen az �tvenes �vek v�g�ig.


1958-ban, elsõ klubk�nt az olasz foci t�rt�nelm�ben, a csapat megszerezte 10. bajnoki c�m�t, �s ezzel egy�tt a jogot arra, hogy mez�n az olasz trikolor f�l�tt egy aranycsillagot viselhessen.

A Juventus 10. bajnoki c�m�t nyerõ csapata

Ebben el�v�lhetetlen �rdemeket szerzett a klub akkori k�t idegenl�gi�sa az argentin Omar Sivori, a csod�s cselek alkalmaz�ja, �s a walesi John Charles, akit a j�s�gos buld�zer becen�vvel illettek a szurkol�k. Ezt k�vetõen 1960-ban �s 61-ben is begyûjt�tte a Juve a scudettot.


Az 1967-es �v esem�nyei nyitott�k meg az utat Giampiero Boniperti eln�ks�ge elõtt, amely idõszakban a Juventus 9 bajnoki c�met szerzett, r�ad�sul siker koron�zta a nemzetk�zi szerepl�s�ket is, hiszen 1977-ben a klub megnyerte az UEFA-kup�t, 1984-ben a KEK-et �s az Eur�pai Szuperkup�t, 1985-ben pedig a BEK-et �s a Vil�gkup�t.
Vycpalek, Parola, csak k�t n�v a korszak edzõ�ri�sai k�z�l, de mindenki el� k�v�nkozik Giovanni Trapattoni, aki sz�mtalan olasz bajnokot tudhatott csapat�ban Zoff-t�l Scirea-ig, Tardelli-tõl Cabrini-ig, Causio-t�l Rossi-ig, Gentila, Furino, �s a jelenlegi aleln�k Roberto Bettega, hogy csak a legnagyobbakat eml�ts�k.
Emellett term�szetesen egyre t�bb idegenl�gi�st is soraiban tudott a Juventus, akik k�z�l kiemelkedett a francia Michel Platini, aki 5 �vet j�tszott Torin�ban, �s ezalatt nyert k�t bajnoki c�met, k�t eur�pai kup�t (egy BEK �s egy KEK serleget), egy Vil�gkup�t, h�romszor volt g�lkir�ly �s nyert 3 aranylabd�t 1983-ban, 84-ben �s 85-ben.
Az 1987-es �v folyam�n a Stadio Communale befogad�k�pess�g�t biztons�gi okokb�l 45000-re cs�kkentett�k, �gy nyilv�nval�v� v�lt, hogy a csapatnak egy �j stadionra van sz�ks�ge.

Az �j Stadio Delle Alpi a v�roson k�v�l �p�lt az 1990-es vil�gbajnoks�gra. Az �j stadion ugyanakkor egy �jabb probl�m�t vetett fel, miszerint az alacsony n�zõsz�m nem teszi sz�ks�gess� egy ilyen nagy befogad�k�pess�gû stadion fenntart�s�t, valamint a gigantikus m�retek miatt elõfordul olyan eset, hogy a j�t�kban l�võ labda 162 m�terre van a n�zõt�r bizonyos r�szeitõl. �ppen ez�rt a vezetõs�g �gy d�nt�tt, hogy 2005 nyar�n elkezdi a stadion �t�p�t�s�t, kevesebb n�zõt befogadni k�pes lel�t�kkal, �s a fut�p�ly�kat is elt�vol�tj�k. A munk�latok elõrel�that�lag 2007-re fejezõdnek be.


A gyõzedelmes 80-as �vek ut�n elker�lhetetlen volt egy kisebb visszaes�s, amely idõszak a csapat�p�t�s jegy�ben telt kevesebb csillog�ssal. Ettõl f�ggetlen�l voltak hangos sikerei a Juventusnak.
1990-ben p�ld�ul a csapat mind az UEFA kup�t, mind az olasz kup�t begyûjt�tte annak a Vittorio Caissotti di Chiusano eln�k�s�d�s�nek idej�n, aki Bonipertitõl vette �t az eln�ki teendõket. A Juventus edzõje ekkor a legend�s Dino Zoff volt, akivel 1993-ban ism�t UEFA-kupa gyõztes lett a klub.





Luciano Moggi, Roberto Bettega �s Antonio Giraudo, az �gynevezett "Tri�dok", 1994-ben vett�k �t a klub ir�ny�t�s�t. Sok csal�d�st keltõ �v ut�n, 1994 nyar�n a Juventus szerzõdtette a Napoli-t�l Marcello Lippi-t, az akkor m�g kezdõnek sz�m�t� szakembert, a jelenlegi olasz sz�vets�gi kapit�nyt, akivel r�gt�n az elsõ �vben bajnoki c�met szerzett a Juventus kilenc�vnyi b�jt ut�n.
Lippi azzal koron�zta meg teljes�tm�ny�t az elsõ �vben, hogy az olasz kup�t is megnyerte a csapattal. A bajnoki rekorder Juventus, az olasz kupasikereket tekintve is elsõ, hiszen 1938 �ta kilenc alkalommal h�d�totta el a tr�fe�t. Lippi folytatta sikersorozat�t a klubn�l, hiszen 1996-ban a Juventus megnyerte a Bajnokok Lig�j�t, amelyet sikertelen�l pr�b�lt visszaszerezni a csapat a tragikus Heysel stadionbeli gyõzelmet k�vetõen.
A 96-97-es szezonban a csapat Lippivel �jra bajnok lett, elh�d�totta mind az Eur�pai Szuperkup�t, mind pedig a Vil�gkup�t.
Sajnos a k�vetkezõ k�t �vben mindk�t alkalommal elbukta soron k�vetkezõ BL-d�ntõj�t, 97-ben a Dortmund, 98-ban pedig a Real Madrid ellen�ben. 1998-ban szerezte a csapat a jubileumi 25. bajnoki c�m�t.


Ezt k�vetõen Lippit menesztett�k, de sajnos az õt v�lt� Carlo Ancelotti nem v�ltotta be a hozz� fûz�tt rem�nyeket. Marcello Lippi 5 bajnoki c�met �s nyolc kup�t nyert a Juventus edzõjek�nt.
2001-ben kisebb milan�i kit�rõt k�vetõen Lippi visszat�rt a Juventushoz, �s a k�vetkezõ �vben m�r ism�t bajnoki c�mnek �r�lhettek Torin�ban.
Az azt k�vetõ �vben ism�t bajnok lett a Juve, de sajnos ism�t elbukott egy BL-d�ntõt. K�l�n�sen f�j�, hogy ezt az egyik legnagyobb olasz riv�lis, a Milan ellen�ben vesz�tette el a csapat.


A 2003-as �v a gy�sz jegy�ben telt, hiszen mind Gianni Agnelli, mind pedig Vittorio Chiusano elt�vozott az �lõk sor�b�l.
A csal�d�st keltõ 2003-2004 szezont k�vetõen, ahol a csapat a harmadik helyet szerezte meg, Lippi t�vozott a csapatt�l, �s a sz�vets�gi kapit�nyi posztot vette �t Giovanni Trapattonit�l.


Ezt k�vetõen mindenkit sokkol�an �rt a klub vezetõs�g�nek bejelent�se, hogy szerzõdtett�k a kor�bban az AS Roma-n�l edzõsk�dõ Fabio Capello-t.





2004 nyar�n a Juventus elkezdte �p�ttetni gigantikus m�retû edzõk�zpontj�t a Mondo Juve-t. A 9 edzõp�ly�t mag�ba foglal� k�zpont 2005 nyar�ra k�sz�l el Vinivo-ban, Torino k�lv�ros�ban, ahol a felnõtt csapaton k�v�l valamennyi ifj�s�gi csapat egy�tt tr�ningezhet. 2004 j�nius 23-�n a Juventus arculatot v�ltott, �s bemutatta �j c�mer�t. A Juventus �j c�mere nagyvonalakban hasonl�t ugyan az eredetire, de m�gis m�s.